EN
Szarvas Law Firm logo

Ki mit tud (bizonyítani)? – Elektronikus kommunikáció a munkajogban

A munka világában mára bevett gyakorlattá vált, hogy a munkáltató és a munkavállaló nem csak szóban vagy írásban, hanem többféle elektronikus csatornán keresztül is kommunikál egymással. Eleinte ez az email és az sms térnyerését jelentette, később pedig megjelentek a belső vállalati chatprogramok, az intranet, illetve a különböző mobiltelefonos üzenetküldő applikációk. A gyakorlatban egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy egy adott elektronikus csatornán közölt üzenet elfogadható-e, érvényes-e, járhat-e következményekkel.

A munkajogi nyilatkozatok formája

Főszabály szerint a magyar munkajog nem ír elő kötelező formát a nyilatkozatok tekintetében, így azokat szóban, írásban (e körben pedig papír alapon vagy elektronikusan) is meg lehet tenni, sőt, a legtöbbször elég, ha a munkavállaló vagy a munkáltató magatartássukkal fejezik ki szándékukat (ez az ún. ráutaló magatartás).

A főszabály alól több kivétel is létezik, amikor a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály egyes nyilatkozatokra vonatkozóan írásbeli alakot ír elő. Ilyen nyilatkozatok például a munkaszerződés, a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó nyilatkozatok, a fegyelmi intézkedés, a munkaidő-beosztás vagy a kollektív szerződés.

Írásbelinek minősül az Mt. szerint az elektronikus dokumentumba foglalt nyilatkozat is, amennyiben alkalmas a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására. (Megjegyezzük, hogy az elektronikus dokumentumok ilyen szűk definíciója az Mt-ben véleményünk szerint ellentétes lehet az EU elektronikus tranzakciókat az egész Unióban kötelezően szabályozó ún. eIDAS rendeletének elektronikus dokumentum fogalmával, de ennek a kérdésnek a tisztázása túlfeszítené ennek a cikknek a kereteit.)

Azt, hogy az elektronikus üzenetet valóban a feladó küldte az elküldés időpontját követően változatlan tartalommal, a technika jelenlegi állása és a vonatkozó magyar és uniós jogszabályok szerint fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással vagy bélyegzővel, és időbélyeggel lehetséges minden kétséget kizáróan igazolni. Az ilyen elektronikus aláírásokhoz azonban igénybe kell venni egy külső szolgáltatót, amelyik az aláírót előzőleg azonosítja és az aláírást egy külön eszközzel kell elhelyezni a dokumentumon. Az eljárás bonyolultsága miatt a munkaügyekben nem terjedt el az elektronikus aláírás használata.

Egyes írásbeli alakhoz kötött munkaügyi nyilatkozatokat írásbelinek ismer el a magyar munkajog akkor is, ha azokat a helyben szokásos és általában ismert módon teszik közzé. Felmerül e körben az „elektronikus faliújságként” is használt belső vállalati weboldalakon, azaz az intraneten tett nyilatkozatok minősítése. Az intraneten tett nyilatkozat helyben szokásos módon tett közlésnek, azaz írásbeli nyilatkozatnak minősül például, ha a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját, a munkaidő-beosztást vagy a túlórát az intraneten minden érintett munkavállaló által azonos feltételek mellett megismerhető módon közlik.

A fenti nyilatkozattípusokon kívül is lehetséges, hogy az intranetes felületen közölt nyilatkozat megfeleljen az elektronikus dokumentum Mt. szerinti kritériumainak (változtathatatlanság, nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozattétel időpontjának azonosíthatósága), ez azonban alapvetően az alkalmazott informatikai rendszer jellemzőin múlik.

Az Mt. nem tartalmaz arra vonatkozóan szabályt, hogy elektronikus dokumentumnak, azaz írásbeli nyilatkozatnak tekinti-e az emailt, az sms-t vagy a chatprogramban küldött üzenetet. A kérdés létjogosultságát az adja, hogy technikailag ezek az üzenetek jelzik ugyan az elküldés időpontját és a feladót (legalábbis annak email címét vagy chat-azonosítóját), de nem zárják ki az üzenet tartalmának utólagos megváltoztatásának vagy az emailfiókkal, chat-profillal való visszaélésnek a lehetőségét. A mindennapi munkavégzés során azonban a fenti kétségek ellenére elfogadottak az elektronikus úton, legtöbbször emailben közölt üzenetek.

Fontos tudni, hogy ha a nyilatkozatot a formai követelmények megsértésével tették és ezért az érvénytelen lenne, az Mt. lehetőséget ad a feleknek, hogy utólagos írásbeli nyilatkozatukkal mégis kiváltsák a nyilatkozat tartalmához fűződő, elérni kívánt joghatást. Email-ek, sms-ek, chatüzenetek esetében ez az utólagos megerősítés hasznos lehet.

Bizonyítás a munkaügyi perben

Általánosságban elmondható, hogy bármilyen okiratot, legyen az papír alapú vagy elektronikus, elfogadhat bizonyítékként a munkaügyi bíróság.

A fentiekben leírtak szerint munkaügyekben a papír alapú okiratokon kívül csak a fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírást és időbélyegzőt tartalmazó elektronikus okirat fog biztosan írásbeli okiratnak minősülni. (Megint megjegyezzük, hogy ez nem feltétlenül van összhangban az eIDAS rendelet kötelező szabályaival, de ezt ezen a helyen nem elemezzük.)

Egyes formai feltételek teljesítése esetén továbbá az okirat bizonyító ereje nem a bíróság mérlegelésén múlik, hanem az törvény alapján teljes bizonyító erővel rendelkezik. Az ilyen magánokirat teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, azonban az ellenfél vitathatja az okirat vagy az azon elhelyezett aláírás valódiságát, amely esetben a nyilatkozatot tevőnek kell igazolni e feltételek teljesítését. A munkajogi elektronikus nyilatkozatok mint magánokiratok teljes bizonyító erővel akkor rendelkeznek, ha azokon minősített elektronikus aláírást és időbélyegzőt helyeztek el.

A fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírás és időbélyegző használata azonban egyáltalán nem elterjedt a munka világában, ezért alkalmazása munkaügyi perben eddig nem merült fel.

Számos példát látni azonban az egyszerű email-ek, mobilapplikációban folytatott csevegésekről készített képernyőfelvételek, sms-ek bizonyítékként történő felhasználására. A tényállás megállapítása során a munkaügyi bíróság rendszerint figyelembe veszi ezeket az okiratokat is, azonban a legtöbbször nyilatkoztatja a feleket, tanúkat hogy elismerik-e vagy vitatják valódiságukat, tartalmukat. Ezáltal az okirati bizonyítást a bíróság mintegy áttereli a tanúbizonyítás és a felek nyilatkozatainak területére, azaz a gyakorlatban ezeknek az „egyszerű” elektronikus dokumentumoknak a bizonyító ereje nem egyenértékű a hagyományos, papíralapú okiratokkal.

Tippek az elektronikus munkajogi kommunikációhoz

Továbbra sem érte utol a magyar munkajogi szabályozás a technológia fejlődését és számos ponton nem tartalmaz megfelelő iránymutatást arra vonatkozóan, hogy hogyan kell kezelni az elektronikus úton folytatott kommunikációt a munkaügyekben. Tanácsos ezért az óvatosság jegyében már eleve olyan formában megtenni a legfontosabb munkajogi nyilatkozatokat, hogy azok egy esetleges perben felhasználhatók legyenek bizonyítékként, amelyre egyelőre a hagyományos írásbeli (papír alapú) forma a legkézenfekvőbb.

A fentiek szerint egyes, az intraneten tett nyilatkozatokat is írásbeli, bizonyítékként nagyobb erővel rendelkező dokumentumként lehet elismertetni. Érdemes megvizsgálni, hogy a cég informatikai rendszere képes-e teljesíteni azokat a technikai feltételeket az intraneten tett nyilatkozatokkal kapcsolatban, melyek segítségével az írásbeliség Mt.-ben meghatározott feltételei teljesülhetnek.

Amennyiben pedig a nyilatkozatot nem a fenti csatornák egyikén tették meg, fontos kérdésekben ajánlott utólagos írásbeli megerősítést kérni és adni a nyilatkozat megtörténtéről és tartalmáról.

dr. Törő Zsófia ügyvéd, Szarvas Júlia Ügyvédi Iroda