EN
Szarvas Law Firm logo

Farkast kiáltani félnetek nem kell, avagy a whistleblowing rendszerek kötelező bevezetése

Jelentős változást hoz az Országgyűlés által a napokban tárgyalt, a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló, a 2013. évi CLXV. törvényt (Panasztv.) felváltani szándékozó törvényjavaslat.

Eddig nem volt kötelező az angol nyelven elterjedt megnevezéssel „whistleblowing”-ként emlegetett rendszert létrehozni, lehetőségként volt csak jelen az erre nyitott vállalkozások számára. Így a változás leginkább a minimum 50 főt foglalkoztató vállalkozásokat, vállalkozókat érinti azáltal, hogy számukra kötelezővé teszi a munkahelyi visszaélés-bejelentési rendszer kiépítését és működtetését. Egyes, pénzmosási kockázattal érintett és ezért a vonatkozó törvény hatálya alá tartozó vállalkozások, vállalkozók foglalkoztatotti létszámtól függetlenül is kötelesek belső visszaélés-bejelentési rendszert kialakítani. Ebbe a kategóriába tartoznak többek között a bankok, könyvvizsgálók, ügyvédek, közjegyzők, könyvelők, adótanácsadók, ingatlanközvetítők és a székhelyszolgáltatók is.

De mi is ez a visszaélés-bejelentési rendszer, milyen visszaélésekről van egyáltalán szó és ki kinek jelentheti ezeket?

A törvényjavaslat a bejelenthető visszaélés fogalmát a lehető legtágabb értelemben használja: bármilyen, a rendszert működtető társaságnál felmerült, jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, egyéb visszaélésre vonatkozó információt be lehet jelenteni. Bejelenthető továbbá a foglalkoztató (cégcsoport) belső szabályzatában meghatározott egyéb, közérdeket vagy nyomós magánérdeket védő magatartási szabályok megsértése is. A bejelentést tevők köre is rendkívül széles: bejelentő lehet a volt, jelenlegi vagy leendő munkavállaló (ha már kapott állásajánlatot), a szerződéses partnerek a jogviszony bármely életszakaszában (szerződéskötéskor, szerződés fennállása alatta és megszűnése után is), ideértve például a beszállítót, alvállalkozót is. Ezen kívül a vállalkozás tulajdonosai, vezetősége, felügyelőbizottsági tagjai, de még a gyakornok és az önkéntes is jogosult bejelentést tenni.

A bejelentéstől visszatartó erő lehet, ha a bejelentőnek a bejelentés megtétele miatt a retorzió bármilyen formájával kell szembenéznie. A javaslat ezért a bejelentő személyének és érdekeinek védelme érdekében számos garanciát épít be kötelező jelleggel a bejelentési rendszerekbe. A hátrányos intézkedéssel összefüggő hatósági vagy bírósági eljárás során vélelmezni kell, hogy a retorzió a bejelentőt a bejelentés jogszerű megtétele miatt érte és a másik félnek kell bizonyítania, hogy de igenis alapos indokkal hozta az adott intézkedést. Mentesülhet a bejelentő üzleti, gazdasági titkok felfedésére vonatkozó korlátozások megsértése miatti felelősség alól, továbbá az információ megszerzésének módjáért bűncselekmény elkövetésének hiányában szintén nem terheli felelősség.

Ezek a garanciák azonban csak jogszerű bejelentés és csak a javaslat mellékletében felsorolt uniós jogi aktusok és azok végrehajtására kiadott uniós és magyar jogszabályok alappal feltételezett vagy tényleges megsértésére vonatkozó bejelentés esetén illetik meg a bejelentőt.

Megnyugtató lehet a bejelentőnek az is, hogy személyes adatait a fentieken túl kifejezetten szigorú védelemben részesíti a törvényjavaslat, azokat csak a vizsgálat céljából lehet kezelni a lehető legszűkebb körben megosztva és azt semmilyen körülmények között nem lehet kiadni a bejelentésben érintett személynek. Külföldre irányuló adattovábbítások, ami lássuk be, egy multinacionális cégnél már az informatikai rendszerek használatával megvalósulhat, csak a címzett magyar adatvédelmi előírások (helyesen a GDPR) betartására vonatkozó kifejezett kötelezettségvállalásával hajthatók végre. A bejelentési rendszerrel kapcsolatos adatkezelési szabályok tehát újabb tartalmi elemek lehetnek a mindenki által oly hőn szeretett GDPR-dokumentációban.

Azoknál a vállalkozásoknál, ahol eddig is a Panasztv. szerint működött a bejelentési rendszer, legfeljebb egy felülvizsgálat lesz szükséges. Bejelentési rendszert korábban nem működtető foglalkoztatóknak azonban a törvény kihirdetését követő 60 napon belül (ha több maximum 249 főt foglalkoztató társaság közösen vállalja a rendszer kiépítését, akkor 2023. december 17-ig) a vonatkozó belső szabályzatokat, tájékoztató anyagokat, minta dokumentumokat el kell készíteni, a bejelentési folyamatot ki kell dolgozni és ki kell jelölni a bejelentés fogadására hivatott szervezeti egységet, személyt vagy erre vonatkozóan külső szolgáltatóval, például bejelentővédelmi ügyvéddel kell megállapodniuk. Fontos szabály, hogy a bejelentővédelmi ügyvéd nem lehet az adott vállalkozással már megbízási jogviszonyban álló vagy 5 éven belül megbízási jogviszonyban állt ügyvéd.

A bejelentési rendszerek működtetését és a javaslatban foglaltak betartását ugyan a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi, de bírság és tevékenységtől eltiltás szankciókat nem szabhat ki. Talán másban is felmerül a kérdés, hogy húsba vágó szankciók hiányában a kötelezettség teljesítésére mekkora hajlandóság lesz a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében.

dr. Törő Zsófia, ügyvéd

Vissza