EN
Szarvas Law Firm logo

Még egyszer az aláírási címpéldányról

Kaptam egy értesítést az ügyfélkapus tárhelyemre a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt-től. Az értesítés szerint elutasították a „cégkapu-regisztráció létrehozására irányuló kezdeményezésemet”.

Bár sokaknak friss az élmény, rögzíteném, hogy a cégkapu a vonatkozó jogszabály értelmében „biztonságos kézbesítési szolgáltatási címnek minősülő, a kijelölt szolgáltató által a gazdálkodó szervezetek számára biztosított tárhely”. Azaz ezen a felületen levelezik majd elektronikusan az állam a gazdálkodó szervezetek képviselőivel, így velem is. A cégkapu-regisztráció módja pedig az, hogy egy elektronikus felületen ügyfélkapus bejelentkezéssel (vagy a KASZ egyéb útvesztőin keresztül) azonosítom magamat és csatolok egy hiteles okiratot az általam képviselt gazdálkodó – jelen esetben az ügyvédi irodám – létezéséről. A folyamat körülbelül 3 percet vesz igénybe, ez már tényleg a 21. század, nyugtáztam elégedetten hátradőlve egy meleg augusztusi délutánon.

Ezek után hideg zuhanyként ért az elutasítás és főleg annak indoka: „Nem csatolt aláírási címpéldányt”. El nem tudom képzelni, hogy egy tisztán elektronikus kommunikáció során mit kezd az állam azzal az információval, hogy egyébként milyen módon írom le a nevemet tollal egy papírra.

Ezek után azonban úgy éreztem, le kell írnom azt a mondatot, amit utoljára tíz éve fogalmaztam meg hírként és ami jogász kollégáknak nyilván nem is mond újat, de a fentiek és egyéb tapasztalataim alapján úgy gondolom, mégsem köztudomású: A cégek, és itt most ne menjünk bele abba, hogy az ügyvédi iroda még csak nem is cég, szóval a cégek 2007. szeptember 1-je óta nem kötelesek aláírási címpéldányt készíttetni. Készíttethetnek, ha akarnak, be is adhatják a cégbíróságra, de nem kötelező. Enélkül is bejegyzik a céget, az enélkül is működhet. Elviekben.

De én is ebben az országban élek, tudom, hogy aláírási címpéldány nélkül senki nem indulhat állami tenderen, nyithat bankszámlát, vásárolhat céges mobiltelefont vagy vehet át akár egy ajánlott levelet a postán. Tudom, hogy az elmúlt tíz év alatt szemernyit sem kopott az aláírási címpéldány nimbusza kicsiny hazánkban. Így én is minden ügyfelemnek készíttetek címpéldányt vagy magam készítek aláírásmintát.

Mert rájöttem, hogy az aláírási címpéldány célja, értelme, létezése nem tény, hanem hit kérdése ebben az országban. Nem hisszük el, hogy ha egy cég aláírója személyi igazolvánnyal (esetleg ügyfélkapun keresztül) és hatályos cégkivonattal igazolja magát, akkor ő az tényleg ő, és hogy ő jogosult a cég képviseletére. Elhisszük viszont ugyanezt, ha azt is látjuk, hogy miként formálta egyszer a kézjegyét egy közjegyző vagy ügyvéd előtt és képes azt az aláírás mintát megközelítő pontossággal ma is rekonstruálni. Hisszük továbbá, hogy ha valaki egy hamis (lopott) személyivel (feltört ügyfélkapuval) és hamis (lopott) aláírási címpéldánnyal igazolja magát, akkor biztosan nem tanulta meg olyan ügyesen leírni a jogtalanul képviselt személy nevét, hogy az éber hivatalnok, bankár, telefontársasági ügyintéző vagy postáskisasszony ne észlelné azonnal a csalást. Hisszük, hogy a tízmillió írásszakértő országa vagyunk. Ámen.

dr. Szarvas Júlia, ügyvéd

Vissza