Megszületett a várva várt rendelet, elérhető támogatás a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásra, csak pár beugratós kérdést kell megválaszolniuk az elmúlt hetekben egyébként is unatkozó HR-es, bérszámfejtő és munkajogász kollégáknak.
A számolgatást meghagyom másoknak és csak a tisztán jogi kérdések közül szemezgetek, a teljesség igénye nélkül:
- Ha a munkavállaló csak a csökkentett munkaidőben dolgozik, akkor az azon túli egyéni fejlesztési időben miért kell mentesíteni a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól? Vagy azt netán a csökkentett munkaidőn belül kell kiadni? De akkor miért azon túl kell meghatározni?
- Ha a járvány terjedésének akadályozása érdekében a lehető legtöbb kollégát home office-ba küldtem, vettem nekik laptopot és ők végre berendezkedtek, hogy a képesítés nélküli pedagógusi pálya gyakorlása mellett néhány órában dolgozni is tudjanak, akkor ők nem vehetik igénybe a támogatást? Hívjam vissza őket a munkahelyre és ott prüszköljék össze egymást, csak hogy megkaphassák a támogatást?
- Melyik munkavállaló megtartása minősül a munkáltató folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdeknek? Vannak olyan munkavállalók, akiknek a munkája nem szolgálja a munkáltató folyamatos gazdasági tevékenységét és/vagy a nemzet gazdaságának érdekét? Ha nincsenek, minek a szabály? Ha vannak, hol a határ? A sofőr és a hegesztő szolgálja, a pénzügyi igazgató határeset, az administrative support manager pedig már megy a levesbe? És ezt ki dönti el és főleg milyen mérce szerint?
Kritizálni biztos könnyebb, mint ilyen helyzetben jogszabályt írni, de szerintem ezen még van mit dolgozni.
dr. Szarvas Júlia, ügyvéd
Az eredeti cikk itt olvasható.
A fentiek a szerző véleményét tükrözik, nem minősülnek jogi, adózási vagy számviteli kérdésben adott tanácsnak.
