Sok víz lefolyt Európa különböző folyóin a Daily Mail-ügy óta, de lassan megvalósítható lesz az akkori álom, hogy egy az Európai Unióban bejegyzett társaság szabadon úgy dönthessen, hogy az unió egyik tagállamából a másikba helyezi át a társaság székhelyét és ott a fogadó tagállam szabályai szerint működik tovább anélkül, hogy az eredetileg a származási tagállamban bejegyzett jogi személy megszűnne.
A fenti problémára eddig csak a határokon átnyúló egyesülés adott egységes, az egész unióban harmonizált megoldást, mely azonban a származási tagállam(ok)ban bejegyzett cég(ek) megszűnésével jár1. Az ún. Mobility Directive2 implementálása nyomán szeptember 1-jén hatálybalépő magyar törvény3 azonban a határokon átnyúló egyesülés mellett a magyar társaságok számára is elérhetővé teszi a határokon átnyúló átalakulást és a határokon átnyúló szétválást, 2023. január 31-ig pedig minden tagállamban meg kell teremteni ezen eljárások harmonizált szabályait.
A határokon átnyúló átalakulás a magyar szabályozásban is elérhető átalakuláshoz hasonló eljárás (mikor pl. egy kft.-ből zrt. lesz), csak éppen ennek nyomán társasági forma mellett tagállamot is vált az átalakuló társaság és a származási tagállam társasági formája helyett a fogadó tagállam társasági formájában működik tovább. Így például egy magyar kft. egy osztrák GmbH-vá vagy egy szlovák a.s. egy magyar zrt.-vé alakulhat át. Közben a társaság nem szűnik meg, ugyanaz a jogi személy marad, csak a forma és a működés székhelye változik.
Újdonságot jelent a nevezett irányelv illetve törvény nyomán a határokon átnyúló szétválás intézménye is. Az eddig csak magyar társaságok között elérhető szétválás az új szabályok szerint már határokon átnyúló formában is lehetséges, azaz a kiváló vagy különváló jogutód társaságok a származási tagállamon kívüli másik tagállam(ok)ban folytathatják tevékenységüket. Nincs ugyan kifejezett szabály az irányelvben illetve a törvényben a beolvadásos különválásra és a beolvadásos kiválásra, ugyanakkor a szabályozás egésze nem is zárja ki ezek megvalósíthatóságát határokon átnyúló formában is. Érdekes továbbá az ún. felosztás általi szétválás lehetősége, amit a magyar átalakulási törvény nem ismer. Ebben az eljárásban a társaság lényegében „maga alá” választ ki egy vagy több céget, azaz a jogelőd cég lesz az anyacég és a kiváló cég(ek) a leánycégek, csak éppen egy másik tagállam területén. Belföldi viszonylatban is gyakran felmerül az igény erre az eljárásra, de az átalakulási törvény eljárási szabályai jelenleg nem teszik azt lehetővé, ősztől azonban legalább határokon átnyúló formában elérhetővé válik.
A határokon átnyúló átalakulás, egyesülés és szétválás szabályai sokban hasonlítanak az eddig csupán a határokon átnyúló egyesülésre irányadó szabályokra, de van néhány jelentős változás is. A magyar átalakulási törvényhez hasonlóan a jövőben a határokon átnyúló átalakulás szabályai szolgálnak általános keretként mindhárom határokon átnyúló eljáráshoz, és csak néhány speciális szabály vonatkozik az egyesülésre és a szétválásra. (Ennek megfelelően a továbbiakban átalakuláson az egyesülést és a szétválást is értem.) Üdvözlendő újítás továbbá, hogy az új törvény már nem hivatkozik háttérszabályként az átalakulási törvényre, így nem rendeli alkalmazni a belföldi átalakulás szabályait is a határokon átnyúló eljárási szabályok mellett, így például a közzétételi eljárások eddigi duplázása a jövőben elkerülhető.
Ugyanakkor számos formális és tartalmi hitelezővédelmi eljárás beiktatása miatt a határokon átnyúló átalakulási eljárás teljes tartama nem fog rövidülni az egyesülések során eddig tapasztaltakhoz képest. Nem lehet tehát számítani az eljárás fél évnél hamarabb történő lezárására attól az időponttól kezdődően, hogy az átalakulást előkészítő mérlegek rendelkezésre állnak.
Az átalakulás szabályai között újdonság, hogy az átalakulási tervben meg kell adni az átalakulás javasolt menetrendjét. Új szabály továbbá, hogy a származási tagállamban kiadott tanúsítvány kiállítását követően 30 napon belül kérelmezni kell az átalakulás bejegyzését a fogadó tagállamban. Ezek a rendelkezések a jövőben megkövetelik, hogy az eddig csak a résztvevők tájékozódása érdekében készített menetrendeket a felek sokkal szigorúbban átgondolják és már az eljárás elején „összefésüljék” az érintett tagállamokban irányadó eljárási szabályokat és kidolgozzák az eljárás kivitelezhető menetrendjét.
Az új határokon átnyúló eljárásokat jelenleg nem követik le speciális számviteli vagy adózási rendelkezések, így az még nyitott kérdés, hogy lesznek-e ilyen szabályok, illetve hogy a meglevő fiskális szabályokat miként kell majd alkalmazni az új procedúrák során.
dr. Szarvas Júlia, ügyvéd
1Számos ország belső jogszabályai illetve számos európai bírósági határozat lehetővé tette már ezt megelőzően is akár a határokon átnyúló átalakulást, akár a határokon átnyúló szétválást, azonban egységes európai szabályok eddig nem léteztek.
2az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelv határokon átnyúló átalakulások, egyesülések és szétválások tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 27-i 2019/2121 (EU) európai parlamenti és tanácsi irányelv
32021. évi CXXIV. törvény a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról
A fentiek a szerző véleményét tükrözik, nem minősülnek jogi, adózási vagy számviteli kérdésben adott tanácsnak.