Közeledik a hajrá, már csak egy szűk hónap áll rendelkezésre a társaságok éves beszámolójának elkészítésére. Ilyenkor sok társaságnál merül fel a hitel-tőke konverzió lehetősége, megoldásként a beszámolóban kimutatott tőkevesztés rendezésére.

Jelentős változást hoz az Országgyűlés által a napokban tárgyalt, a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló, a 2013. évi CLXV. törvényt (Panasztv.) felváltani szándékozó törvényjavaslat.

Sok víz lefolyt Európa különböző folyóin a Daily Mail-ügy óta, de lassan megvalósítható lesz az akkori álom, hogy egy az Európai Unióban bejegyzett társaság szabadon úgy dönthessen, hogy az unió egyik tagállamából a másikba helyezi át a társaság székhelyét és ott a fogadó tagállam szabályai szerint működik tovább anélkül, hogy az eredetileg a származási tagállamban bejegyzett jogi személy megszűnne.

Mint azt már bizonyára sokan olvasták, számos ponton módosulnak a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) gazdasági társaságokat érintő szabályai 2022. január 1. napjától. A módosítások egy jelentős része olyan pontosítás, ami a más jogszabályokkal való összhangot biztosítja vagy a jogszabály gyakorlata során felmerült ellentmondásokat küszöböli ki.

Megszületett a várva várt rendelet, elérhető támogatás a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásra, csak pár beugratós kérdést kell megválaszolniuk az elmúlt hetekben egyébként is unatkozó HR-es, bérszámfejtő és munkajogász kollégáknak. A számolgatást meghagyom másoknak és csak a tisztán jogi kérdések közül szemezgetek, a teljesség igénye nélkül.

Bár a vonatkozó jogszabályi rendelkezések régóta nem módosultak, aktualitást ad a témának, hogy a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma a közelmúltban áttekintette a vonatkozó joggyakorlatot. Ebből szemezgetve szedtük össze azt a 8 pontot, amire mindenképpen érdemes figyelni a megállapodás megfogalmazásakor.

A társasági jog több eljárási jellegű szabálya is módosult a napokban, illetve további változások lépnek majd hatályba a következő hónapokban. A költségvetési törvény mögötti saláta módosította ugyanis többek között a cégtörvény és az átalakulási törvény számos rendelkezését is. Az alábbiakban az átalakulásokat érintő változásokból szemezgetünk, a teljesség igénye nélkül.

Az átalakulás szó a Ptk. hatálybalépésével sajnos megszűnt összefoglaló fogalom lenni és már csak a korábban társasági formaváltásként meghatározott tranzakciót kellene érteni alatta. A következőkben azonban átalakulás alatt az egyes jogi személyek átalakulásán kívül azok egyesülését és szétválását is értem, illetve csak a gazdasági társaságok átalakulásával foglalkozom.

A sorozat harmadik részében azt mutatjuk meg, miként lehet akár a teljes, jegyzett tőkén felüli vagyont kivonni a cégből feltételes tőkeleszállítás segítségével. (Nem részletezve a minden tőkeleszállítás esetén alkalmazandó hitelezővédelmi és veszteségrendezési szabályokat.)

A sorozat második részében a tőkeemelés egy speciális megoldását mutatjuk be. Tőkeemelés elhatározását követően előfordulhat, hogy a pénzbeli hozzájárulás befizetése részben vagy egészben csak a tőkeemelés bejegyzését követően történik meg. Társasági jogunk korlátolt felelősségű társaságok esetében ennek a halasztásnak igen tág teret ad.

A társasági jog és a számvitel számtalan ponton kapcsolódnak egymáshoz, bár a jogalkotó sokat tesz érte, hogy ezek a találkozások romantikusan sejtelmesek maradjanak. Most induló sorozatomban néhány ilyen találkozóról igyekszem lerántani a leplet, megjelölve az alkalmazandó társasági jogi és számviteli jogszabályhelyeket is. A sorozat első részében a hitel-tőke konverzió régi problémájára mutatunk régi és új megoldást is.

Egy évvel ezelőtt jobban esett volna, kicsit hiányosnak is tűnik, de a miénk... Jó csemegézést!

A szindikátusi szerződések kikényszeríthetőségével kapcsolatban mindig voltak bizonytalanságok. Az új Ptk. ebben a kérdésben további kockázatokat hozott, melyek egyenesen a szindikátusi szerződések érvényességét veszélyeztetik...

Kaptam egy értesítést az ügyfélkapus tárhelyemre a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt-től. Az értesítés szerint elutasították a „cégkapu-regisztráció létrehozására irányuló kezdeményezésemet”...

Országgyűlési elfogadásra vár a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2016. évről készült beszámolója. Érdemes áttekinteni, milyen eredményekkel, tapasztalatokkal zárult a tavalyi év a versenyfelügyelet terén, milyen tipikus jogsértéseket követtek el a vállalkozások és milyen területeken szükséges a fejlődés a versenyjogi megfelelés érdekében...

A munka világában mára bevett gyakorlattá vált, hogy a munkáltató és a munkavállaló nem csak szóban vagy írásban, hanem többféle elektronikus csatornán keresztül is kommunikál egymással. Eleinte ez az email és az sms térnyerését jelentette, később pedig megjelentek a belső vállalati chatprogramok, az intranet, illetve a különböző mobiltelefonos üzenetküldő applikációk. A gyakorlatban egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy egy adott elektronikus csatornán közölt üzenet elfogadható-e, érvényes-e, járhat-e következményekkel...

Elérhetővé vált a valamennyi EU tagállam cégnyilvántartásának adataihoz hozzáférést engedő keresőfelület az e-Justice oldalán. A 2017. június 8-án indult ún. BRIS megkönnyíti a tagállami, továbbá izlandi, liechtensteini és norvég üzleti partnerekkel kapcsolatos céginformációk begyűjtését és ellenőrzését...

Egy a napokban az Országgyűlés elé került törvényjavaslat (T/15362.) egy olyan új szabályrendszert vezetne be, amely megnyitná az utat az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező társaságok előtt, hogy valamennyi eszközükkel és kötelezettségükkel áttelepüljenek Magyarországra. Mindezt anélkül tehetnék meg, hogy a határon átnyúló egyesülés jelenleg hatályos szabályai szerint egy már működő társaságba olvadnának be...

A Munka Törvénykönyve tavaly nyári módosítása kapcsán az utóbbi hónapokban sokat lehetett hallani a külföldi kiküldetés szabályainak változásáról. A Munka Törvénykönyve tavaly nyári módosítása kapcsán az utóbbi hónapokban sokat lehetett hallani a külföldi kiküldetés szabályainak változásáról. Mind a magyar munkavállaló kiküldésével, mind a külföldi munkavállaló magyarországi fogadásával kapcsolatban kapcsolatban a gyakorlat munkálta ki az ezeket a szabályozási hézagokat kitöltő megoldásokat, így az alábbiakban gyakorlati kérdéseken keresztül vizsgáljuk meg a témát...

2017. március 15-én a meghosszabbított határidő is lejár a 2014. március 15-e előtt alapított korlátolt felelősségű társaságok számára, hogy amennyiben jegyzett tőkéjük nem éri el a hárommillió forintot, úgy azt legalább erre az összegre felemeljék. A határidő elmulasztása esetén törvényességi felügyeleti eljárással, pénzbírsággal, végső esetben pedig a társaság megszüntetésével számolhatnak a cégek, figyelmeztet dr. Szarvas Júlia, a Szarvas és Társa Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje...